Amikor gyapjúfilccel dolgozom, készítés közben, s készítés alatt valamiféle varázslatot érzek. Tudom ez kissé érzelgősnek hangzik, de valóban elcsodálkozom, hogy ezt az ősi anyagot meg tudom szelídíteni, s valami olyan jön ki a kezeim közül, amit magam is csodálok. Na ez meg teljesen nagyképűnek hangzik.
Nem annak szánom, de ismét készítettem egy mérőlécet, s elcsodálkoztam azon.
1. el tudtam készíteni
2. olyan varázslatos lett.
Már csak azt sajnálom, hogy időm nincs "készletre" készíteni. Mindig csak az aktuális kérést tudom teljesíteni.
6 megjegyzés:
gyönyörűséges...
Hű, de jó! És nem, nem érzelgős, és a legkevésbé sem nagyképű. Ha egyszer szép, akkor persze, hogy csodálni kell :)
hu, de jó lett... gyönyörűséges
MESESZÉP!!!!
Üde színfoltja lehet bármely gyerekszobának!
A mérőléc valami tüneményes! :)
Imádom én is őket, s örülök ,hogy nektek is tetszik, annak ellenére, hogy nem a legjobb lett a fotó.
Megjegyzés küldése