2010. augusztus 31., kedd

Zsebes

Elkezdődött az év, s bizony tavaly már fény derült a titkomra, hogy varrok, így megbízatást kellett teljesítenem hétvégén. 
Régi szokás nálunk, hogy ha valaki házasodik, vagy gyermekáldásnak néz elébe megajándékozza a tantestület egy kis aprósággal. Kedves kolléganőm megkért, hogy készítsek valamit Luca babának, vagyis a szüleinek. akkor ott kupaktanácsot ültünk és a zsebes tárolót szavaztuk meg. Eddig rendben is van a történet, de el is kellett készítenem, a próba és verseny közepette, ráadásul  soha nem csináltam még ilyent. Tehát egy napom azzal ment el, hogy kreatívan gondolkoztam, mi is legyen rajta, milyen anyagból készítsem, s hogyan.
Az eredmény íme....


S amint látjátok, még az idő is kegyes volt hozzám, mert reggel még sütött a nap. Mindössze a munkából késtem pár percet, hogy lekattintsam nektek, így a beállítást ne is nézzétek. 
Viszont őszinte véleményekre kíváncsi lennék, mi a jó, mi a rossz, mit kellett volna másképp csinálnom?


Felhívás...

Vagy valami olyasmi. Mivel nem tudok kötni, de egyáltalán. S valószínűleg a hideg beálltáig nem is fogok megtanulni, mivel az már itt van. 
Ezért nagyon szívesen cserélnék megegyezés alapján, egy gyönyörű, könnyed kötésű sálra. 
Jajjj....
Mindig ámulattal nézem, hogy hogy is lehet ilyent létrehozni. Egyszerűen ámulatba ejtő.
Ezt a képet HELEN blogjáról vettem. Remélem nem haragszik meg érte.



2010. augusztus 30., hétfő

100.

Blogom immár 100 bejegyzéssel rendelkezik. Ha visszatekintek a dolgokra igazából a nyár folyamán lettem szószátyár, s leírtam, megmutattam szinte mindent,ami történt velem. Életem egyik részét megosztottam veletek, s ti olyannak fogadtatok el amilyen vagyok. Néha nyers, néha szeleburdi, néha szétszórt, néha vicces....
Köszönöm, hogy erőt adtatok , s segítettek édesapám halálát túlélni, bár ti nem is tudtok róla. Így az ő emlékére szóljon -e dal....




S mivel a kettősség erőst jellemző rám, ezért gyerekszáj történettel fejezem be mondandómat, hogy ne maradjunk ilyen melankolikusak. :)

Mivel a munka elkezdődött, óvoda meg még nincs, így Anna elhelyezése a mamánál történt meg. Tesóm, anyu, és Anna  beszélgettek. Húgom megkérdezi tőle:
-Mi leszel ha nagy leszel?
Erre ő:
-Milyen lehetőségek vannak?

S persze nincs vége, mivel cukrászdába is mentek. Húgom nem kért sütit. Anna megkérdezte miért. Édesanyám válasza:
-Mert a süteménytől elhízik, nagy lesz a feneke Szandrának!
Anna ránéz, végig méri, s megkérdezi:
-Mama, te sok süteményt ettél?


2010. augusztus 29., vasárnap

Egyik szemem sír, a másik nevet.

Egyik szemem sír, mert szombaton blogtalálkozó volt, amire most nagy hévvel azt mondom, hogy olyan jó lett volna elmenni. De a csigaházamból kibújni,s  megmutatni magam, azt mondani ez bizony én vagyok, s ilyen vagyok, s ha szeretni, kedvelni akarsz, akkor ilyennek fogadj el:) Hááát.....
Örültem volna, ha találkozok olyanokkal, akik sokszor biztatnak, megjegyzést tesznek, vagy esetleg csevejbe elegyednek velem (persze virtuálisan), s most személyesen beszélhettünk volna.
Ha a volna ott nem volna, szinte mindegyik mondatomban......

A másik szemem örül. s hogy miért is?
Mert a népdalkörömmel bejutottunk a Vass Lajos Népzenei verseny kárpát-medencei döntőjébe. Bizony a nagy Magyarország népdalkörei közül minket is beválogattak a legjobbak közé.
S miért fontos ez számomra? Mert ez nem kis elismerés, s mert velük még csak három hónapja dolgozom. Azt is mondhatom, még nem szoktuk meg egymást, nem "érezzük" egymást. De jó volt, megcsináltuk, s megmutattuk, hogy tudunk. Bár örülök, hogy a színfalak mögött nem látott minket senki, én be voltam tojva, (de nem látszott rajtam),hogy első fellépésem, versenyem mi is lesz. Ők pedig azért, mert új vezetőként mi is lesz a színpadon.:O)

2010. augusztus 25., szerda

Pillangó kisasszony

Jó nem a híres operából, hanem csak a kert virágai közül bukkant elő, ez a kis teremtmény, hogy egy ifjú hölgy napjait szebbé varázsolja....


2010. augusztus 24., kedd

Csábító dallam

A mahala egy lendületes, a balkáni és a népzenei elemeket ötvöző, lendületes dallam. 
Népzenei oldalamat nem hanyagolva, de ötvözve modern részemmel bemutatom nektek a zenét, mely felpörget, táncra indít, vérem lüktet tőle.... (a Szászcsávási Bandtől sajnos nem találtam jó minőségűt, így egy feldolgozást hoztam. Szerintem ez is fantasztikus)

Ne szégyelld, ha táncra perdülsz.
Ne szégyelld átadni magad a zenének!
:O)




Nos mit éreztél?

2010. augusztus 22., vasárnap

Kezdődik

A munka.
A hivatalos.
El sem hiszem, hogy megint egy új tanévet kezdek. Úgy érzem nem pihentem eleget, s még-még szeretnék a hobbymnak élni, varrni, hímezni, szabni-na jó ez a kevésbé szeretem rész-tervezni. De, így, hogy ismét a lovak közé kell csapni, életem erre  részére bizony kevesebb energia jut. S csak néha lopott órákat, perceket tudok majd rá szánni, arra a dologra, ami megnyugtat, kikapcsol, leengedi a gőzt, feltölt. :(
Miután ezt alaposan átgondoltam, úgy döntöttem, még most varrok egy táskát, nyugalomban. Már csak azt kellene eldönteni, milyen díszt is tegyek rá.
Szerinted?


Nekem azért meg van a favorit!

2010. augusztus 19., csütörtök

Ígéret szép szó

Bár megfogadtam, hogy soha senkinek nem egy darabig, de eddig tartott, mivel ezt már júniusban megígértem, hogy elkészítem, s bizony ígéret szép szó.....


Ami a különlegessége, hogy a sínt én varázsoltam neki, mivel ebből a bukléból csak fehér, fekete és lila volt készleten. :)

2010. augusztus 18., szerda

3x2:1

Nagyon szeretem ezt a kis formát, ezt a táska/pipere típust,  hiszen itt a mesés figurákat varázsolom rá, egy csajos dologra. S ezzel kissé extrém, furcsa hatása van ezeknek a holmiknak. Aki be meri vállalni őket, annak köszönöm.
Először együtt


Azért mutatom egyesével. 
Az első egy fogyókúrára szoruló Hugó nevezetű bagoly, aki annyira elhízott, hogy sajnos lassan repülni sem tud, DE nem bánja, mivel a szeretet táplálja, s ezt dobogó piros szívecskéje is mutatja...


A következő egy kecses szitakötő, aki naphosszat képes a rét felett táncot járni, hogy mindenki őt csodálja, ámuljanak ügyességén, kecsességén...


S befejezésképp, egy cica hölgy, aki imád flamencót  táncolni, szereti, ha udvarolnak neki, s minden macska férfi az ő kegyeit lesi....


Te melyiket vállalnád fel/be?

2010. augusztus 16., hétfő

2010. augusztus 15., vasárnap

Módosítva, átgondolva, megunva

Mivel  a falvédőtől már rongyos az ujjam, s egyébként sem tudom a hátlapot felvarrni rá, mivel kevesebb a közbélésem mint kellene, ezért egy táskába-mibe másba-vágtam bele. De nem hagyott nyugodni az a gondolat, hogy vagyon nekem egy zöld pakolósom, ami  nem tetszik úgy, mint ahogy én szeretném. Eredetileg egy horgolt kamillát tettem rá, de nem volt az igazi. Ezért MÓDOSÍTOTTAM. Levettem a kamillát, feltettem helyette egy masnit. Na most a jó-s ez nem a reklám helye:) 
Szerintetek melyik változat a jobb?


De senki ne aggódjon a kamillának kitűnő helye lett. Mici csigáját felvettem konyhalánynak, vagy esetleg virágcsiga lett belőle. Legalább is addig, amíg a virágnak nem lesz megfelelő helye.
Persze ez a gondolat-s nem a csiga feldíszítésének gondolata- a másik táska elkészítésekor jutott eszembe, amire egy óriási szatén virágot készítettem, de a tatyó olyan rút lett vele. Na jó nem a táska lett rút, hanem nem megfelelő párost alkottak.  A forma az a régi maradt, de ÁTGONDOLTAM a színeket, s így egy teljesen más hatással bíró táskát varrtam.


S MEGUNTAM a várakozást. Még júniusban készítettem egy táskát, de a gazdája nem jelentkezett érte, így úgy gondoltam felteszem a boltomba. Hátha más is szeretné.


2010. augusztus 12., csütörtök

Átszabva

Persze, hogy átszabva, mert, sosem az van amit akarok, s persze nagyon szeretem ha az van amit akarok. 
Nos, hogy a durcás részt lerendeztem :O), mesélem mi is  történt. 
Édesanyámtól "örököltem"-elhoztam, mikor elköltöztem- egy nagyon régi könyvet, melyben filc bábok, állatkák, ill, bőrből készített táskák találhatók. Nézegettem, hogy valami újat kellene kitalálnom, varrnom, így egy táska szabásmintáját, megszerkeztettem, szépen mindent kiszabtam, összevarrtam, vasaltam,....... s nem lett jó.  Nekem nem tetszett. 
Ezért próbáltam "sminkelni" a táskát. Szépen körbeszegtem szaténszalaggal, majd varrtam bele zippet, de....... legszívesebben sírva fakadtam volna, főleg, hogy az egyik kedvenc anyagomba vágtam bele, azzal,  a felkiáltással, hogy szuper lesz!
Borzasztó volt!
Persze, mert azt nem kalkuláltam bele, hogy a bőr, mint alapanyag MÁS. Sokkal merevebb, jobb a tartása....Egyedül a fedele tetszett, de az nagyon.
. Ezért, mint egy plasztikai sebész, átszabtam, csak a fedelet őriztem meg.
Most már elégedett vagyok.


2010. augusztus 11., szerda

2010. augusztus 10., kedd

Csokis muffint tessék

Az egyik kedvencem/cünk, a  sima, fincsi muffin alap, jó sok tördelt csokival. Imádom....mert csokis:)


2010. augusztus 9., hétfő

Katicabogárka

Egy kis filc, ami nem mintha annyira hiányozna most itt a nagy falvédő varrás közepette, de mikor Anna elvan, vagyis nem érzi szükségét annak, hogy együtt játsszak vele, akkor ilyen kisebb, kézbe vehető (vagyis asztalt nem igénylő) holmikat varrogatok, mint dilis katicabogár :)



2010. augusztus 8., vasárnap

Karácsony augusztusban

Eddig bírtam, s innen is elnézést kérek Anikótól ,ill. csemetéitől, hogy a falvédőjük készítésétől vettem el az időt, de muszáj volt :)
A rendelt anyagok annyira csábítottak, szólítottak, hogy az egyik pöttyösből a sok közül varrtam egy táskát. A furcsa benne az, hogy a fedelén a díszítéssel bajlódtam a legtöbbet. Először nagy színes gyöngyöket varrtam rá, de túl kitüremkedett, olyan bunfordi volt. Utána egy gyöngyöt kezdtem körbevarrni több kisebbel, de nem illet hozzá. Majd megtaláltam lányom gyöngyei közt ezt a levél formát, ( Remélem nem haragszik, hogy eltulajdonítottam) s ezt varrtam rá, három piros gyöngy társaságába, de így olyan karácsonyos hangulata lett.
NEM???

Megtalálod itt !

2010. augusztus 7., szombat

Elég volt...

 Elég volt mások kívánságait lesni, elég volt a túl kicsi, túl nagy, túl hosszú, túl rövidből, elég volt hogy más színre gondoltam, elég volt, hogy nem is így szerettem volna, elég volt.....
Eddig igyekeztem mindenkinek megfelelni, hogy csak is olyan terméket készítsek , amit elképzelt, szeretett volna, erre vágyott. Eddig sikerült is de a múlt hónap, s ez a hét nem erről szólt. Szinte senkinek nem volt úgy jó, ahogy én megalkottam :(
Teljesen lekorlátolt, hogy másoknak kell megfelelnem, megkötötte a kezem, a fantáziám, a kreativitásom. A belső feszültség csak nőtt sem tudtam oldani azzal, hogy készítek a kedvemre valamit, ami felvidít, szárnyakat ad, hanem szépen mások elvárásainak próbálok megfelelni. 
Úgy gondolom, hogy egy darabig elég volt ebből, s saját kedvemre szeretnék alkotni. Egy darabig......

2010. augusztus 6., péntek

Iskolába készülünk

Mármint nem én, bár lelkileg már készítem magam, hiszen három hét és újra elkezdődik. De most nem is én vagyok a lényeg, hanem két kis hölgy, akik Waldorfos iskolába járnak, s olyan táskát szerettek volna, amit ők "állítanak" össze. Milyen szín, minta, applikáció. 
Nos az egyik kisasszony számításait jól keresztül is húztam, mikor a kiválasztott anyag helyett, ami jóval sötétebb volt, ebből az indásból varrtam meg a táska pamut részét. Nekem ez volt a virágos, őneki más, de mivel komoly másodikas leányzóról van szó, így legyintette egyet. Így is tetszik neki:)
Mint pedagógus olyan banális dolgokat hagytam ki először mint akasztó, azután a pántot varrtam be úgy, hogy egy szumó birkózónak lett volna jó a hátára. De jó pár bontás után (ami ritkán fordul elő velem) ,megszülettek az iskolatáskák. Remélem az iskolába járáshoz meghoztam velük a kedvet.


2010. augusztus 5., csütörtök

Anyagfüggőség :O)

Annyit gondolkoztam bemutassam -e új szerzeményeimet, hiszen akár bolondnak is gondolhatnátok, mivel még a múltkori pakkot sem fogyasztottam el.
De nem akarok irigy lenni, s így megmutatom.
Még júliusban állítottam össze egy kis kollázst azokról az anyagokról uberstitch boltjából, amelyekbe beleszerettem. Sajnos azonban olyan vagyok, hogy ha már kinéztem, álmodoztam róla egy kicsit, akkor szeretném megfogni, megszerezni, birtokolni. 
(Azt gondolom az emberek  birtoklási vágya megérne egy mesét/misét)
Nos két hétig tartott nálam a türelem, azután osztottam, szoroztam beleférek-e még a költségvetésembe, s megtettem. Idétlen angoltudásommal közöltem Pammel, hogy bizony ezekből az anyagokból annyira,de annyira szeretnék. S ő kedvesen megtette neekm, s ide is értek, és fogatom őket, tapogathatom, szerethetem. Te melyiket szeretnéd:)


 Bár varrni még nem. Azt tilos:(
S hogy miért? Legyen titok:O) Később kiderül.

2010. augusztus 3., kedd

Babatakaró újból

A múlt héten megkeresett Melinda, hogy aug.8-án egy keresztelőre megy, s bizony neki egy ilyen takaró kellene. Egy kis gondolkodási időt kértem, majd igent mondtam, s azután döbbentem rá igen gyorsan is kell mindezt véghezvinnem, ha azt szeretném, hogy a kis lurkó megkapja. 
Így bizony turbó sebességgel álltam neki szabni, azután vasalni, majd varrni, majd varrni, majd vasalni, majd.....
Nem tudom más hogy dolgozik a plüssel, de nyúlik, s igen csak küzdenem kell, hogy olyan alakot öltsön mint amit én szeretnék. Persze az alakok már "könnyebben" mentek csak egy kis kétoldali ragasztó.....
S elkészültem mára, bár még este az ajándékozott nevét bele kell hímeznem, de ez mind semmiség már.


A fotózással kissé meggyűlt a bajom mivel oldalról kaptam a fényt így olyan göcsörtös lett az egész a képen, de aztán szereztem segítséget  :D


2010. augusztus 2., hétfő

Boldog Születésnapot Kicsim!

Bár nem értem miért is a megszületettet ünnepeljük megszületésének idején-Jó ez vicc volt:)
Tehát az én hatalmas kislányom elérte életének 3.évét. Milyen furcsa, amikor azt mondták, hogy gyorsan megy az idő, figyelj nagyon le ne maradj A PILLANATOKRÓL. Legyintettem ááááááá...
De bizony valóban hamar elment ez a három év, s bizony ez a kis lélek, aki megjelent nálunk már most rengeteget tanult az életről. Megtanult ülni, állni, menni, egyedül inni pohárból, egyedül enni, beszélni - na azt nagyon megtanulta-önállóan WC-ni, letekerni a kupakot, kirakni a kirakót, ismeri a színeket, számol ötig, tudja a le-fel, alatta-felette, mögötte...fogalmát.
Rengeteget tanult, s mi is rengeteget tanultunk tőle. Az önfeláldozást, a türelmet, az önzetlen szeretet....


Boldog szülinapot!