2010. szeptember 30., csütörtök

Egy, kettő, három...

Kollégám megkért, ,hogy a naplóira készítsek borítót. Három osztály, három szakma.

Kitaláljátok milyen szakmákat tanulnak nálunk a gyerekek?


2010. szeptember 28., kedd

Zseb kérdés

Így is -úgy is.
A héten elmentem anyagot vásárolni a kért termékekhez,, illetve mindenféle apróságot, ami egy táska elkészítéséhez kell, s csalódottan tapasztaltam:
1. amit én keresek az nincs, elfogyott
2. mindennek felment az ára
Persze ha már elmentem, akkor ugye vennem is kellet valamit, így csuda szalagokat, szép tollboákat, ferdepántot, gyönyörű kordot...vettem, s mikor mondta az eladó a végösszeget.....majd szívszél ütést kaptam. Úgy 3-4000.- forinttal többet kellett fizetnem, mint eddig. Az eladókat ismerem, s szabadkoztak, hogy hát ennyiért tudták beszerezni, ne haragudjak...
Most miért is haragudnék, a benzinárakért, a valuta árfolyamokért nem ők a felelősek. Csak elgondolkoztató, hogy akkor most innentől kezdve nekem is árat kell majd emelnem?
Szerintetek?

Azután a másik problémám a táskában ti hol szeretitek a zsebet. Elől-vagy hátul? Mert az egyenes fazonú táskámat használom most a suliba, s kifejezetten idegesít, hogy a hátsó oldalára tettem a zsebet. De egy pufók táskánál lehet, hogy ez nem zavaró. Ebből a gondolatsorból kiindulva ennek a táskának előre tettem a zsebét


S nem csak őt kezdtem el hétvégén, hanem egy másik hátizsákot is, de a csúszkám elfogyott, így ma fejeztem be. Most kissé problémás vagyok...ehhez is volna kérdésem.
Kell-e, vagy sem a táskára a tollpamacs?


S képzeljétek lesz sálam....Kriszti megkötötte nekem :) Nagyon várom, hogy itt legyen....

2010. szeptember 25., szombat

Merry Cristmas?

Vagy nem?

Amikor készítettem hátizsákom prototípusának klónját, vagyis inkább testvérét. Csak a színeket néztem, hogy milyen jól megférnek egymás mellett. S ahogy elkészült, háááát. Nézegettem este, gondolkodtam éjjel, elkészült reggel és még mindig egy karácsonyi manónak tűnt. Aki hátizsáknak álcázta magát. 

Pedig ha őszinte akarok lenni, egyáltalán nincs karácsonyi hangulatom, s a karácsonyi készülődést sem szeretem, mert már annyira elanyagiasult a világ, hogy a legtöbb ember nem azt nézi örül-e a megajándékozott a kiválasztott ajándéknak, hanem a nullákat figyeli az árcédulán. Az emberek egymáson keresztül tipornak, elnyomják a másikat egy-egy utolsó darabnál. Felcicomázzák a házakat, s legtöbbször giccses borzadályok lepik el a piacot. Mindenhol VEGYÉL MEG! BIRTOKOLJ! S egy hét múlva már a süllyesztőben van a kiválasztott termék, amiért annyira áhítozott, akarta, szerette volna.....vagy a piac teszi ezt velünk?
Nos ha már így leromboltam a karácsonyi miliő érzetét, azért bevallom szeretem én a karácsonyt, csak ne kelljen emberek közé mennem azon a bizonyos 4 héten. Mi is díszítünk fát, csomagolunk ajándékot, készülünk az ünnepre. Csak szolidan.....

S akkor a bizonyos táska,ami így felzavart:) 
De szeretem ám:)))


2010. szeptember 24., péntek

Hátizsák, hátizsák....

Ismeritek a "Dóra a felfedező..." című mesét. Nos ha nem röviden összefoglalom. Dóra egy (szerintem) brazil kislány, akinek minden részben valamilyen feladatot kell teljesíteni. Segítségére van barátja Csizi, a majom, a térkép, és a Hátizsák. Minden mese ugyan úgy zajlik, csak más történettel, s  közben angolul is beszélnek. Anna imádja.
Ebben  a mesében van egy ének, mikor a hátizsákot szólítják....a cím innen van. 

Nos ha már így mint a gyerekek belebonyolódtam, akkor megmutatom a hátizsák prototípusom. Amit nem én találtam (mármint a típusát), ki de magamhoz alakítottam, (a formáját).

Mit gondoltok felőle? Megfelelő lesz.....


Most készül az igazi frenis. Piros-zöld:)

2010. szeptember 21., kedd

Filcvarázslat

Amikor gyapjúfilccel dolgozom, készítés közben, s készítés alatt valamiféle varázslatot érzek. Tudom ez kissé érzelgősnek hangzik, de valóban elcsodálkozom, hogy ezt az ősi anyagot meg tudom szelídíteni, s valami olyan jön ki a kezeim közül, amit magam is csodálok. Na ez meg teljesen nagyképűnek hangzik. 
Nem annak szánom, de ismét készítettem egy mérőlécet, s elcsodálkoztam azon. 
1. el tudtam készíteni
2. olyan varázslatos lett. 
Már csak azt sajnálom, hogy időm nincs "készletre" készíteni. Mindig csak az aktuális kérést tudom teljesíteni.

2010. szeptember 18., szombat

Ember tervez deviza végez:(

Bizony-bizony mi is azok között vagyunk, akik hitelt vettek fel. Hiszen mint fiatal házasok szerettünk volna A-ból B-be eljutni, de rögtön. S mi is a legkézenfekvőbb, a HITEL. Persze most már öt é távlatából másképp látjuk, de 25 éves fejjel.......
Nos nem is ez a lényeg, hanem az a kijelentésem, hogy soha és senkinek és semmikor. Ez igen megváltozott, mikor mindenféle sárgaság elöntötte a postaládánkat, a sok nulláról ne is beszéljek. 
Tehát dobom a gőgöm, a büszkeségem, az alkotói kreativitásom háttérbe szorítom, s bizony teljesítem a kéréseket....talán csökkentem velük a nullákat........


Íme az első. Zsófi kérte. Mindent rám bízott-persze így mindjárt más-csak annyit kért, hogy Hugó a családjával kerüljön rá. Így Hgó szerelmével Helgával csücsül egy ágon, s talán már a leendő csemetékről álmodoznak.
S mint ha gyereket etetnék- "EGYET A BABÁNAK, EGYET A MAMÁNAK!
Készítettem a mamának is egyet, vagyis nekem, vagyis a magam kedvéért!


2010. szeptember 17., péntek

Változtatás

Az egyenes fazon jó. Valószínűleg a fénykorát éli. Rengetegen készítjük. Ezt mondanám "divatnak". De kicsikét meguntam, hogy hasonlóságot mutat a táskám másokéval, így módosítottam.  Megvariáltam a fedelet. Talán így már nem olyan sablonos a dolog:)


S nem csak ezt a táskát készítettem. Mivel reggel nem én vittem oviba a nagylányt, viszont felkelni meg felkeltem viszonylag korán megszületett néhány mobiltok. A zsiráfos teljesen új design. Mit gondoltok róla. Elég idióta lett:)


S teljesen MÁS.  Évi oldalát ,ami a Régi magyar motívumokat gyűjti össze modern és hagyományos formákban, szinte kötelességem szeretni. S bátorkodtam írni neki egy levelet az egyik kedvenc táskámról. S már be is illesztette a blogjába, amit nagyon köszönök neki!

2010. szeptember 15., szerda

Játékért gyerekjátékkal

Hekka játékot hirdetett, amit persze nem hagyhattam ki. Főleg, hogy a felhívás a játékra érdekes. Szeretné, ha általunk készített játékokat mutatnánk be, amit saját, vagy más gyerekeknek készítettünk.
Gondolkoztam. Először Anna falvédőjét akartam bemutatni, de azután eszembe ötlött, hogy hát én mást is készítettem neki. 
Először egy sárkány bábot varrtam, amit bizony csecsemő kora óta betettem az ágyába. Vele aludt, s mikor fent volt sokat báboztam vele. Így "anya szaga" lett, s nem hiányzott neki a hiányom. Régi képeket találtam róla, mert ma már igen lestrapált állapotban van szegényke.
Majd eszembe jutott, hogy az első babáját is én készítettem neki Borit. Szerintem csuda szép. Ezt nem nagyképűségből mondom, de mikor elkészült el sem hittem:) Büszke voltam magamra.  Most már a sok baba között amit kapott szerényen meghúzza magát, de játéknál azért előkerül.
S végül a babmacska, amit meskára is készítettem. Régebben:)
Mindezt egy kis kollázsban foglaltam össze. Ha kinagyítjátok jobban látszik rajt minden. A gyerek is. Most már nehezebb pillanatképeket készítenem róla. Pózol....

S akkor a játékok


2010. szeptember 14., kedd

Vadnyugat

Testvéremék leugrottak hozzánk...Így elég sablonos, de ha leírom, milyen h...voltam s lerendeltem szegényt ,hogy vigyázzon lányomra. 
A történet kezdete tegnapra nyúlik vissza. Mikor az oviba mentem a kezembe nyomtak egy papírt, hogy 21-én kedden szülői értekezlet. Nagy lázasan elkezdem szervezni a mai  (tehát a keddi) napom, mivel férjem délutános s nem tud a gyerekre felügyelni. Le is rendezem a húgom mára. A fordulat pediglen itt van:) Ismét a leányzóért megyek, s Kérdezem óvónénit, hogy akkor 16.30-kor találkozunk-e. Ő teljesen értetlenül néz rám. S közli, hogy jövő héten lesz az értekezlet. Nos ennyire már rég voltam összekuszálva., s a tér-időben (inkább időben) eltévelyedve.
Azért egy kicsit szorgoskodtam is, s varrtam egy táskát. S visszakanyarodva eredeti történetemhez. Húgom barátja, mikor meglátta az új táskát "tiszta vadnyugat" felkiáltás hagyta el a száját. Szerintem is van valami a dologban.:O)
Szerintetek?


2010. szeptember 13., hétfő

Filcmánia

Igazából lelkiismeret furdalás, mivel eleinte, szinte ebből az anyagból dolgoztam csak a meskára, s sok szeretetet kaptam tőletek általa. Így elhatároztam nem hanyagolom szegénykét, hanem belevágok, vagyis varrok, mivel már nyár közepe óta szinte minden színből kivágtam egy tokra valót. De valahogy nem volt hangulatom megvarrni őket. Most erőt vettem magamon, tűt és cérnát  vettem a kezembe, s nekiláttam a kupac csökkentésének.


Ugye milyen szépek a színek, s rájöttem, hogy kettőt ki is hagytam.
Lehet bolond dolog, de meg szoktam nézi ezt a képet megnyugtatás képen. Olyan harmonikusak így együtt. Szeretem.
S a szülemények eddig....


2010. szeptember 12., vasárnap

Házifeladat teljesítve!

Gyermekem még csak ötödik napja járt oviba, mikor is az egyik óvó néni odasomfordált hozzám, hogy szeretnének egy jelenetet előadni a gyerekeknek, s nincs-e hozzá bábunk. De még jobb lenne, ha varrnék :)
S honnan derült fény a varrótudományomra. .....Mikor ismerkedni jöttek a gyermekemmel, neki a bábos kosarat kellett kiborítania,amiben egy csomó általam készített báb volt. Ekkor már láttam az "ördögi" fényt a szemükben. Jó ez vicc, de már ekkor éreztem, hogy ebből baj lesz. S lett. 
Nem katasztrófa, de azért meg van a magam kis rendje, ha jönnek megrendelések, akkor vagy elfogadom, vagy elutasítom, de a gyerekem óvó nénijének a kérése az más. Azt bizony teljesíteni kell, ha nem rögtön, akkor azonnal. :)))
Még szerencse, hogy nagy bábkészítő lelkesedésemben a könyvtárból kivettem, majd lefénymásoltam egy rakat báb szabásmintát. S még nagyobb szerencse, hogy meg is találtam őket, így csak szabnom és varrnom kellett.

Kitaláljátok milyen állatok kellettek?
Veletek is előfordult ilyen "közösségi munka"?


S mikor fotóztam őket sikerült lencsevégre kapnom a köveinken sütkérező gyíkot.


2010. szeptember 11., szombat

A pöttyök bűvöletében

Valószínűleg a kis elsősök meghozták a hatást, a gyermeki pötty világába ugrasztottak. Elragadott ez a színkavalkád, a kerek forma, konfetti hangulat, vidámság... már csak az idő lenne jó. A kedvem és a képek miatt:)


2010. szeptember 9., csütörtök

Prototípus

Unokatestvérem rábeszélt, hogy adjam oda neki a holmijaimat, mert ő elviszi piacozni. Ráálltam, mivel veszíteni nem veszthettem vele semmit. 
Az akció után lelkesen közölte, hogy mindenki dicsérgette a holmikat, de kerestek apróságokat, mint tolltartó, mobiltok....
Mobiltokom vagy, így gondolkoztam, hogy milyen legyen az én tolltartóm, mert azért ugye hasonlót másokéhoz, nem nagyon szerettem volna. Nehogy plágiummal vádoljanak. Így született meg a háromszög alapú tolltartó ötlete. Ő a prototípus....


Szerintetek?

2010. szeptember 7., kedd

Új design

Alma a táska új gazdára talált, de nem akart egyedül elköltözni. Vinni szerette volna gyerekét, hogy a dolgos napokon legyen kit babusgatnia, szeretgetnie, ölelgetni. 
"Mindent felhasználok" híve vagyok-ha csak nem akadok ki a sok cefet-cafat miatt, s tűz áldozatává teszem őket. Már fontolgattam a fejemben, hogy a táskákhoz hasonlatosan kord-pamut párosítással készítek neszesszert, hogy tökéletesen passzoljanak a táskákhoz. Szerencsére nem kellett halogatnom, mert Alma új gazdája megkért, hogy készítsek hozzá Alma neszit. Így születtek meg ők. Azért többesszám, mert ha már lúd legyen kövér kettőt készítettem:)


Véleményt mint mindig szívesen veszek:)

S lenne egy kérdésem. Ilyen vacak időben. rossz fényviszonyok mellett ti hogy készítetek normális képet?

2010. szeptember 5., vasárnap

Katica

Elkezdődött. Anna belépett az óvoda kapuján. S jelentem tetszik neki. Már első nap leszúrta apját miért ment érte délben, mert ő ott akart aludni. Jelünk pillangó. Ez egy kicsit csalódás volt neki, mert ő a bölcsiben szőlő volt, s mikor megtudta, hogy most nem az lesz láttam a szomorúságot az arcán. Milyen furcsa, hogy már ilyen korán elkezdődik az életben való csalódás. Tudom kicsi , de akkor is az.
S nekem az iskola, az új tanév. Dolgom ezer, de lehet, hogy ezer egy. Már nem tudom. A fejem mint egy határidő napló. A gyerekekről most nem írok, egyenlőre még minden klappol, persze tudom, hogy sok gyerek nem véletlenül járja újból az elsőt, s nálunk akad bőven belőlük. 
Azért alkottam, de csak hétvégén, s ez elszomorít. olyan furcsa, hogy augusztusban IHLET ritkán nézett felém. Most pedig...s nem tudom megvalósítani. 
Visszatérve mondandóm fonalához. Nem hagyott nyugodni katicám. Olyan gyorsan kirepült kezeim közül, ezért ráköltöztettem egy táskára. S akinek így nem tetszik hordhatja a másik oldaláról is. S szerencsére a idő is kegyes volt fotózáskor.


Nem úgy, mint a másik táskánál. (az előzőt reggel csak fotózni kellett) Mire elkészült a felhők úgy döntöttek, összegyűlnek felettünk, s nem engedik a nap sugarát megmutatkozni. 


Nos?