Start

A mai nap már többször próbálkoztam, hogy elindítsam útjára a játékot. De a sors nem akarta..elgondolkodtatott...de aztán gatyába rázta magát a rendszer, s így döntöttem START. 

Mivel igen kevesen válaszolták meg nékem mit is szeretnétek (akár most meg is sértődhetnék), így úgy döntöttem meglepi lesz....fúrja csak az oldalatokat a kíváncsiság.

Nem szoktam kérni, de hát az embernek muszáj a korral haladni és reklámozni magát, így most a játékhoz szabályok is tartoznak.

1. Kérlek légy rendszeres olvasom!

2. Ha rendelkezel saját bloggal, akkor kérlek (és ez biza kérés, ez olyan áthágható szabály, hiszen nincs mindenkinek blogja) tégy ki az oldalsávodba!

3. Kérlek hagyj egy kommentet, hogy minek is örülnél igazán!

Ha ezeket megteszed, egyszer tuti a kalapba kerülsz, de hogy izgibb legyen a dolog, van nekem egy FB-s oldalam is ám.

4. Kérlek "tetszikeld" (de idétlen szó) az oldalamat!

5. A játéknál hagyj egy kommentet!

6. Oszd meg kérlek a játék hírét!

Ezzel másodszor is kalapba kerülhetsz. Tehát dupla esély. :)))

S meddig tart az addig? Hát legyen a határidő 2011.július 19 éjfél.

Remélem érthető voltam:) 

Akkor elkészülni, vigyázz, START!

Nos

Játék lesz. Már csak azért is mert...és pont. 

S hogy egy kicsit guruljunk. Ismét a kis dagival dolgoztam egy kicsit.

Pár hete Szilvinél (FABulos) rendeltem gyönyörű szalagokat. majd mivel mást kellett készítenem félretettem őket. Furcsa dolog ez, mert sokszor nézegetem a szalagokat, vagy a gombokat-no jó őket most ritkábban-, s akkor a kis szíves szalagnál beugrott...szerelem...férfi és nő.

A férfi kergeti a nőt (vagy fordtíva) s megpróbálnak egyesülni. segítettem nekik. Egy táskába varrtam őket.

S jelentkeztem vele a FABolus Textil játékára....A kicsikével.....

Azt hiszem

...régen volt már játék. Mit gondoltok? 

Legyen?

S mi legyen a nyeremény? 

Vagy legyen meglepi?

Debütál

Rengeteg mintát varrtam már eddig a mobiltoktól elkezdve a táskákig. Rengeteg minta forog a fejemben, s vannak kedvencek, amiből nem lehet csak egyet készíteni. S nagyon jól tudjuk, hogy egy idő után minden "újnak" számít. 

No de a lényeg a lényeg. A kis kukacot nem varrtam még így kis huncutul vigyorogva-bár vigyor nincs az arcán-mászik fel a körtén. S gondolja csak egy falás....vagy kettő...esetleg az egész körte:)

S talán legelső tokom, egy fehér gyapjúfilc alapon fekete bárány. Hát íme a szerelmes fekete bárány, aki kitűnik a tömegből és meri, amit mer....

Végül zárom a sort Zsiri zsiráffal, aki már megszokott, de nékem oly kedves....

Nem bírtam ki...

...és kiszabtam néhány "gömböc" táskát. Bár erőm elhagyott...elfáradtam én az osztály költöztetésbe, asztalok cipelésébe, szekrényajtók titkos kicserélésébe....így a kis grafit szürkét varrtam meg sok-sok apró lazac színű virággal. 

Sajnos igazi küllemét nem tudtam rendesen elkapni a fényképezőgéppel, mert bizony a türelem-no meg az erőm ahogy írtam-elfogyott. Ha lesz jobb képem, mutatom én szívesen.

Bajban vagyok...

 ....mert nem tudom melyiket is mutassam....

Az elmúlt két napban két táska is készült. Hát mindkettőért oda vagyok. Egyik igen csak gyermetegre sikeredett, mintája szerintem mindenki arcára mosolyt csak...már régen kitaláltam volt ő már pénztárcán, mobiltokon 2 in 1 neszin, s most a következő lépéssel folytatom....táska. 

...és itt van Ő. Nagy Ő, hiszen ez egy igazán tüzes, dögös darab. Piros, mert szeretem, bordó virággal, mert azt is...erre ránézek maga a nő jut eszembe, bár lehet, hogy csak én vagyok így vele.

E képp gondolkoztam, melyiket is mutassam, s hát magamutogatóként mindkettőt nézelődésre bocsájtottam.:O)

Elmaradt képek

Tegnap valamiért a rendszer nem engedélyezte, hogy képeket mutogassunk. Többesszám, hiszen mások sem tudták ezt a dolgot megcselekedni. 

Először csak két 2in1 neszesszert szerettem volna mutatni,

..egy katicásat.....naná hogy katicásat, és egy kerekded bagolybébit. Szinte olyan mint a legtöbb gyerek az iskolában.:(

Majd törtem a fejem mi tévő is legyek...megmutassam, vagy egy külön posztot szenteljek neki? 

Sokat azért nem töprengtem, mert hát nem csak Ő van, aki mostanában elkészült, hanem van tesója. Egy kis natúr romantika. Mert ugye nem lehet mindig feltűnő az ember. Néha a tömegbe kell simulni. Ez egy tömegbesimulós táska.

A cím...

Milyen érdekes, hogy milyen címet is adunk egy-egy bejegyzésnek. 

Ha egy kis vidám történetről van szó, megspékelve egy kis képpel, ehhez igazítva a címet...alig  egy két ember vándorol csak az oldalra. Csak az úgynevezett MAG olvassa el a bejegyzést.

Ha azonban a vidám kis történetemhez-na jó néha nem vidám-egy enyhén negatív, drasztikus címet párosítok..no akkor rengeteg megjegyzés, rengeteg olvasó....

.....érdekes az emberi természet.

..képeket is szerettem volna mutogatni, de akkor egy másik bejegyzésben ha a rendszer engedi:)

Bizalmatlanság...

..az új dolgokkal szemben. Miért van nem értem. 

Kerekded táskám igen sokan kétkedéssel fogadják. Bár tudom, nem "sablon" táska amit megszoktak a meska palettájáról, de igazán szerethető, kedvelhető. 

Kerek, mégis formás-szerintem-s valóban ilyen nyári estés kicsikének gondoltam. Randira senki nem pakol fel kofferba azt hiszem. 

Bár kicsi, igen sok munka van vele. Ráncolni, a kör részhez zippet varrni, összetűzni, bélést készíteni, s azt az igen kis vékonyka pántot kifordítani, amivel egyetemben és viszont befordulok, mert  végére rendszerint bepipulok.

Sok vagy kevés...az ár nekem kevés a vásárlónak sok. 

Nehéz ez a dolog.

Íme ő kiről eme történet szól:)

Pénznek valók

Tömeggyártásba kezdtem. Már ha a három darab tömegnek számít. :)

Pénztárcákból kifogytam-nem mintha keresnék rajtam-s gondoltam készítek párat. 

Egy nyáriasan vidámat...

...majd nem árt egy kis csajos sem....

...s legvégül, amit legelőször varrtam. Gombás...galócás...méregzsák tárca.

...no jó. A héten még egy mobiltok is belefért, de akkor én nem férek bele a címbe..de hát kutya bánja:)

Mutogatás nincs befejezve, mert dolgoztam a héten, meg most....meg mindig. Kukkants b legközelebb.

Legjobb

..az én kis férjem, mert bizony nélkülem-de azért a jó barátját magával cipelve- ment ki vásározni, hogy szegény gyermekünket ne kelljen "eladni" valamelyik mamának.

Ezer puszi neki.

Nekem is kell..

..egy FB oldal. Mármint nem a személyes adataimmal, hanem olyan lájkolható kutyafüle...azt hiszem már ez is hozzátartozik az "imidzs" építéshez. De hát én okos mit tudjam ,hogyan álljak neki. Tud valaki segíteni?

Ezer hála:)))

Kis gömböc táskában

Ki ne ismerné azt a történetet, mikor a szegény család malackájából csak a gömböc maradt meg, Majd sorra ment fel a legnagyobb leány, bekapta, a középső leány, bekapta, a kisebbik .....Két vége van az egyik, hogy leesik a hídról és kireped, a másik elbeszélés szerint a kis bojtárlegény hasítja ki bicskával, s szerencsésen megmenekül mindenki. Jó vége lesz a mesének...

Az én történetem nem a meséhez kapcsolódik, csak a táska alakja emlékeztet a kis gömböcre. Minden apróságot magába nyel, mint telefon, pénztárca, kulcs....

Sokat érleletem a fejemben a kis táska gondolatát....s mire oda jutottam, hogy megvalósítom már automatikusan mentek a lépések. 

A színe lila...sokkal szebb lila. Lilát nehéz fotózni. Elnyeli a fényt. :)

Legyen folytatása?

Madár látta..

Ez a táska bizony előbb volt kint velem vásározni, mint hogy megmutattam volna. Elkészült, s fotóztam alkonyatkor. természetesen sárgás képek lettek belőle. Majd vállrándítással betettem a többiek közé. Sokaknak tetszett-bár a csigás volt most a favorit-,de hát jött velem haza.

Íme a beígért másik táska...kinek milyen. Nekem vidáman finom...

S a madaraknál maradva. Férjem fűnyírás közben talált egy kis madarat. Kiesett a fészekből. Sajnos nem tudtuk befogni, meg hát nem is tudtuk melyik fáról esett le. Délután mikor jövünk haza látom ám, hogy a házhoz közel ugrált, s édesanyja gyűjti neki a bogarakat...ez ám az anyai szeretet. A kutyák miatt gyorsan egy elkerített területre kergettük ezután. Majd varrás közben az ablakon kinézve látom, ahogy egymásra talál anya és fiókája, s ügyesen követi a mamát a fűben. Remélem barázdabillegető család most már biztonságban van.

Befüvezve

Most arról kellene írnom, hogy itt ülök a fotelben, kicsit fáradtan, merengek az élet dolgain, s ezt az állapotot, s hogy gondolataim mélyebbre szántsanak egy spanglival tetőzöm..de hát nem.

Életemben még nem szívtam cigit sem-hiszen egy énekes miért is tenne ilyent-,így füvezni sem füveztem, de a táskát, ami fehér kordból készült-mert hát azért van aki  azt is szereti-befüvesítettem. Nekem szerelem...remélem majd valakinek is az lesz....

 

S aki holnap is bekukkant, annak mutatok még....hasonló. Persze szigorúan akkor, ha érdekel valakit:)

Szülésznő kérése

Aki kitalálja nyer egy piros pontot.... a baj csak az, hogy a képet látjátok, így nem is érvényes. 

A történet egyszerű. Vásáron álldogálok és egy nagyon kedves, mosolygós hölgy megragadja a macis táskám és simogatja, majd nem ereszti....ő is gyermek lelkű felnőtt. Érdeklődni kezd, készítek-e megrendelésre. Ezután elmondja, hogy mit is szeretne. Egy gólyás táskát, batyuval. De ne legyen lila színe, de zöld se, de piros se, de okker se, de....tehát fekete, fehér és barna változatai maradtak fenn a rostán. A férjem hevesen bólogat, hogy persze meg tudja csinálni-mármint én. S ebben maradunk. 

Elkészítettem. Ilyen lett.....szerintetek?

Hallgatás

Igen csak némaságba burkolózom mostanában, post íróként és olvasóként is. Elolvasom amit írtok, tudomásul veszem, de biza egy-egy kedves szót, odaillő mondatot már nem írok. A blogom is hanyagolom....

De a hallgatás nem csak rólam mondható el...csend van...csak ritkán esik be egy-egy megjegyzés. 

Nem pezsgek net szinten...csak vagyok...néha kóbor FB hivatkozást ejtek. Ennyi. 

Hát így ismert azt hiszem nem leszek...ha ezen múlik:)

De hogy eme melankólikus gondolatsort felvidítsam, mutatok néhány apróságot....egy sima egy fordított módon....

Hangulat

Ígéret szép szó, ha betartják úgy jó....

Elhoztam a hangulatot káptalantóti Liliomkertből....már csak az ottani légkör miatt is érdemes kinézni oda, a fantasztikus termékekről nem is beszélve....

Cirmos

Macska ügyileg rosszul állunk. Azt is mondhatjuk, hogy a kutyák miatt nem nagyon próbálkoznak a cirmosok nálunk.

Gyerek koromban azonban másképp volt. A kedvemért mindig volt macskánk akit agyon szeretgettem, simiztem. Az egyik nehezen összevadászott kölyökmacska-aki mára már aggastyánnak mondható kemény 15 és fél évével- még mindig anyunál tölti életét.

Várandóságom alatt, azonban valami átalakult bennem, mert bizony nem szívesen simogattam akkor a macskákat és ez valahogy így is maradt...

....de ezután a görbe kanyar után visszatérek és mutatom újabb varrományom, amit az új csomag tartalmának köszönhetek.

Megtaláljátok itt...

Ismét

Őket már nagyon régen varrtam, mármint formaügyileg.  Annyian varrjuk ezt az egyenes fazont, hogy nem is volt hozzá kedvem. Majd pakolásztam az anyagjaimat,  az újakat is, és valahogy kedvet kaptam hozzá. Tehát néhány ilyen születni fog mostanában.

Anyagokat nem fotóztam..fotóundoritiszem van