Az úgy volt, hogy nagyon nagy szerelemben vagyok. A piros színnel, de ez a szerelem nem tud kiteljesedni, mert valahogy mindig korlátozva érzem magam, mikor a kezembe veszem. Milyen minta, hogyan legyen...eddigi próbálkozásaim kimerültek a szürke pirossal kombinálásában. Majd egyik nap úgy döntöttem nem hagyom magam, megismerkedem vele. Tettem az anyagokat ide, párosítottam a gondolataimat, s az első piros barátságom egy kutyás táska lett....
Piros aljjal, és piros béléssel....
De ez kevés volt, mert szerettem volna ezt a barátságot elmélyíteni, megerősíteni. Ekkor jött ő, és az ötlet....
Egyszerű, mégis olyan én....s hordható. Remélem másnak is tetszik nem csak nekem:)
Holnap jön egy másik...szintén piros barátság....
