2010. november 28., vasárnap

Várakozás

Advent időszaka a várakozás, a lelki hangolódás időszaka.....a nép így énekelt, s köszöntötte az adventi heteket.

Menj el, sietséggel,
Arkangyal, Gábriel,
József jegyeséhez
Ékes köszöntéssel.

 Isteni titkaim
Immár kijelentem,
Mert Szűz Máriában
Jó kedvem telt nekem.

Légy gyors szolgálatban
Köszöntve Máriát,
És vidd meg őneki
A megváltás titkát!

Az emberi nemzet
Hogy megszabaduljon,
A régi fogságból
Új életre jusson.



2010. november 27., szombat

Fazon igazítás...

 Az gondolom a két hetes fásultságom egyik oka talán az lehetett, hogy bizony mostanában 3-4 fajta táskát varrtam, s meguntam. Rengeteget gondolkoztam, hogyan is lehetne mást csinálni, olyan amilyent a többiek nem. 
Ez kerekedett belőle....
Ha hasonlóságot véltek felfedezni némely táskámmal az nem véletlen, mivel a felső részt meghagytam. Szeretem. Az alsót alakítottam át, téliesítettem. Három részből szabtam, tűztem....
Nem olyan tarka, mint a nyári kollekció, de mégis én vagyok.
Egy párja is született. 


Vagyis ő született először, s narancs másodjára. 
Ikrek.
Kétpetéjűek :)

2010. november 26., péntek

2X2

Mondanám, hogy néha öt, de az ötödik "dolgot", amit szerettem volna bemutatni,  már fényképezésre alkalmas állapotba nem tudtam hozni.
Először is a táskák. Fazon ismerős....lehet hogy már unalmas, de Ő nem az. Szerintem.


Párja már alkalmazkodott az komor időhöz, de a lelke  mélyén nagyon vidám...


S hogy reggel ne csak a kávémat szürcsöljem, hanem "értelmesen" töltsem az időt no mit is csinálok.......

Ezeket :)


Szép hétvégét!

2010. november 25., csütörtök

Mennyből az anygyal :)

Amint már említettem ketten együtt dolgozunk az ARTex boltban. Mivel sok időnk nincs, így hébe-hóba jutunk csak a varrás szintjére. Ezeket az angyalkákat készítettük még múlt héten....


.....lassan oda is eljutok, hogy feltöltöm őket a boltunkba.

2010. november 23., kedd

Kis kedvenc...

Ha hiszitek, ha nem megfogadtam tanácsaitokat, s bizony csak ritkán, mikor kedvem szottyan a varráshoz, ültem le a varrógép elé, vagy böködtem a gyapjúfilcet.
Azután pedig a sors fogott össze ellenem, s a számítógép kezdett szórakozni, de az időm is az iskolai programok miatt szűkre szabott lett, s a lányzóm folyamatos betegségét ne is említsem....
.....azért ahogy írtam kicsit dolgozgattam is, s szerelembe estem, kedvencem lett, imádom.....


ŐT....tudom öndicséret büdös, de nem is magam dicsérem, csak egyszerűen szeretem ezt a kis pénztárcát. Mindössze 9cmx7cm az egész. S katicás (a csigák után ők a kedvenceim)

Befejeztem egy mérőlécet is, olyan fiúsat...


itt azért kiterítve is mutatom.....


Valamiért most a filchez kanyarodtam vissza. Megnyugtat a maga természetességével, puhaságával.

S hogy táska nélkül ne maradjon ez a bejegyzés. Íme a forró tél, teljesen abszurd, piros, feltűnő, emiatt "hordhatatlan", de hát én szeretem a pirosat, a feltűnőt, a játékosat....


2010. november 16., kedd

Felelősség

Felelősség, egy csapat gyereket megtanítani, írni, olvasni...Hiszen sok  múlik ezen (szerintem) s következő jó pár évben, hogy éli meg a tanulás intézményét. Hogyan teljesít
Felelősség, megszerettetni magad, hiszen akkor szerethetőnek kell maradnod.
Felelősség, az elvárás, hiszen azt el kell érni, bármi áron.
Felelősség, a bizonyítani hagyás, hiszen rögös az út arra fele.
Felelősség,a tisztelet, hiszen tisztelhetőnek kell lenni.

Röviden fogadó óra....ami azt jelenti (számomra), hogy a gyerekek más szemszögből lesznek "szemlélve". Vagyis szülő-pedagógus beszélget a gyermekről/gyermekekről. Ilyenkor bizony sok minden kiderül. 
1. megdöbbenés: félnek tőled :(, ha viszont megnézzük jobban a dolgot, így hangzik a helyzet. Bizonyítani akarás, ami feszültséget okoz. Az okozat....teljesíteni nem tud a gyermek, mert rágörcsöl a feladatra.
2.megdöbbenés:sokan szeretnek.....okozat....bizonyítom, hogy meg tudom csinálni.....okozat....csak rád hallgatnak.....okozat, a te szavad a mérvadó.....okozat, befolyásoló erővel bírsz......okozat, nagy a felelősséged az életük alakulásában.
3.megdöbbenés: az iskola legrosszabb gyermekének a kedvenc tanító nénije vagy :)......okozat, benned bízik, elfogad, s hallgat rád.
Felelősség :)
 

2010. november 13., szombat

Nem az igazi.....

Tanácsaitokat megfogadtam, s most jó pár napig varrógép közelébe sem ültem. Bevásárló körutat tartottam, s szebbnél szebb kordokra tettem szert. Ha rájuk nézek mosolygok. (majd készítek róluk fotót). S az egyik annyira kacérkodott velem, hogy belevágtam. ....
De valamiért nem lett az igazi....azt még nem tudom mi nem tetszik rajta.....de nem én vagyok....

Azután meg már fél éve kallódott egy kiszabott pamut -kord páros,akik egyesülését nem szavaztam meg, s most, hogy szert tettem olajzöld kordra.......


Alakul.......de nem az igazi(ak)

2010. november 9., kedd

Mi kell a népnek ????

Amint látszik bioritmusom a legaljához érkezett. Semmihez semmi kedvem úgy összességében. S ilyenkor semmi ötletem, vagy ha van nincs kedvem gyártásba fogni, mert háromszor olyan lassan megy, mint egyébként turbó fokozaton.
S persze ilyenkor szoktam elgondolkozni. 

Mi kell a népnek ?

Mármint belőlem. A munkáimból. 

Jól csinálom-e amit csinálok?
Lehetne-e jobb?
Változtassak-e valamin?

Vagyis ilyenkor teljesen bizonytalan leszek mindenben (ez kapcsolódik az előző bejegyzéshez is, mert önmarcangolva gondolkozom azon, mit is kellett volna jobban csinálnom), s ez kivetül minden cselekedetemre.

Persze ez addig tart, míg nem érzem, hogy felfele indulok ismét.

De valóban komolyan kérdezem, s nem vigasztalást várva.

Ki mit vár el "művileg" tőlem? Ki min változtatna? Egyáltalán mit szeretnétek, hogy bevegyek a repertoárba?

2010. november 8., hétfő

Kiemelt Nívó

Azt is mondhatnám, hogy olyan szuper volt a csapat, hogy a Vass Lajos Népzeni Verseny Kárpát-medencei Döntőjén Kiemelt Nívó díjat kaptunk. 
DE nem ez volt a cél, hanem a Vass Lajos Nagydíj.

Csak egy kicsin múlott, és ezért szomorú vagyok, mert én mint célorientált, aki szereti a legjobbat nyújtani most nem sikerült.

S itt jön a második de....mit is akarok én, hiszen bejutottunk a Kárpát-medence 60 legjobb népzenei csoportjába. S ott is a középmezőn felső szélén végeztünk.

Az okokat sejtem. Közrejátszik, hogy még nem épültem bele a csoportba, mivel még csak 5hónapja ismerkedünk. Közrejátszott, hogy ettől azért be voltak tojva, s ez az éneklésen meglátszott.

Azért nem adom fel, s remélem belőlük is ki tudom hozni a legjobbat, mint régen a gyerekekből.....azt hiszem megint elindítom a gyerekcsoportot is :)

S képtelenség, kép nélkül lennem, meg táska nélkül, egy kis téli Hangulat


2010. november 5., péntek

Közösen

Mikor az iskolába mentem megismerkedtem Andival, aki akkor ott technikát tanított. Fantasztikus ötletekkel gazdagította a gyerekek életét. Rengeteget beszélgettünk, milyen jó is lenne egy olyan üzletet nyitni, ahol saját kezünk által készített dekorációkat árulnánk. 
Ahogy tudjátok ezt én megtettem, s most a sors úg hozta, hogy közösen is nyitottunk a meskán egy boltoskát ARTEx néven (ami annyit takar, Andi-Reni Textil)
 Közös munkáink a nagy faliképek, az apró holmikat, pedig Andi egyedül követi el.
 Ha van kedvetek nézzetek be hozzánk.

S akkor a kedvencemet mutatom, amit tegnap este fejeztünk be :)))


 Ő még nincs fenn a boltunkba :)) A háttér munkás én vagyok...

2010. november 3., szerda

Csoportkép

Ahogy a gyerekek karácsonykor, úgy voltam én felspanolva, mikor is jön a postás a csomagommal......hát nem jött......MERT az édesanyámhoz érkezett. 


Ők azok. Már nagyon kelletek, mert szegény, szegény megrendelők igen sokat vártak rá....a virágosra. Ha meg már lúd, akkor legyen kövér mellé tettem még párat.... :)
Már csak azt nem tudom mit it készítsek a karácsonyosakból.........Ötlet?
 Egyáltalán nagyon karácsonyi a fenyős és a hópihés ?????

Visszatérve neki láttam dolgozni, dolgozni, dolgozni......a család elhanyagolva-persze ez nem igaz mert nem voltak otthon- s őket varrtam látástól mikulásig.


S hogy ne csak már megint táskák felkiáltás legyen, befejeztem egy régen kiszabott pénztárcát...