2010. augusztus 7., szombat

Elég volt...

 Elég volt mások kívánságait lesni, elég volt a túl kicsi, túl nagy, túl hosszú, túl rövidből, elég volt hogy más színre gondoltam, elég volt, hogy nem is így szerettem volna, elég volt.....
Eddig igyekeztem mindenkinek megfelelni, hogy csak is olyan terméket készítsek , amit elképzelt, szeretett volna, erre vágyott. Eddig sikerült is de a múlt hónap, s ez a hét nem erről szólt. Szinte senkinek nem volt úgy jó, ahogy én megalkottam :(
Teljesen lekorlátolt, hogy másoknak kell megfelelnem, megkötötte a kezem, a fantáziám, a kreativitásom. A belső feszültség csak nőtt sem tudtam oldani azzal, hogy készítek a kedvemre valamit, ami felvidít, szárnyakat ad, hanem szépen mások elvárásainak próbálok megfelelni. 
Úgy gondolom, hogy egy darabig elég volt ebből, s saját kedvemre szeretnék alkotni. Egy darabig......

10 megjegyzés:

Hunszil írta...

Így is van :) gratula az elhatározásodhoz :)

Aledi írta...

Nagyon sok igazság van abban, amit írtok. Alkoss valamit a saját örömödre, biztosan csodaszép lesz.
U.i.: szélhámos, csaló vásárlót kizárták a Meskáról.

kinga írta...

Megértelek!
Néha mostmár én is nemet mondok olyan kérésekre, amik nem engem tükröznek, vagy nem látok benne annyi fantáziát.
Az egyedi megrendeléseket sokszor hetekig vagy hónapokig tudom magam előtt tologatni, emiatt meg lelkiismeret furdalásom van.
Meg amit Mici is ír: nem hiányzik az a stressz, hogy na vajon mit szól. És a legtöbb esetben elégedetlen vagyok, mert tudom, hogy magamhoz képest nem a maximumot hoztam ki belőle. A vevőnek sokszor ígyis-úgyis tetszik, de nem mindegy, milyen a szájízem.
Az meg ha azt mondják, csináljam újra, elég szívfájdító.
Ez nekem sem hiányzik.

patonaifabian írta...

Igen. Ez a bajom nekem is. A megrendeléseket tologatom, mert mintha a fogamat húznák úgy állok neki. S rengeteget bontok, s sokszor a 3-4 órás munka jó pár napig eltart. S amikor kész, akkor annyira nem örülök, mert nem ezt szerettem volna készíteni, nem így.
Most ismét nem felet meg az a táska amit újból készítettem, mert túl hosszú és nem ott szeretem a zsebeket.....
Bocs kissé nyűgös vagyok.

zazálea írta...

Szintén zenész. :o) De erről már beszéltünk is, azt hiszem, legalábbis úgy rémlik, nálam, egy bejegyzésben.

Csipkerózsika írta...

Ismerős..én ez miatt több mint 1 évig gép közelébe se mentem..gdg Mikor éveken keresztül hallgatja az ember a nyűgöket..van mikor betelik..Most újra kezdünk jóba lenni géppel..bár megfogadtam jó darabig csak magam örömére,azt meglátjuk mennyire kivitelezhető..:)

hekka írta...

Igen, ez szóba került már itt is. De ne szegje kedved egy-egy ilyen "soha-semmi-sem jó" megrendelés! A munkáid és a sok-sok elégedett vásárló (többek közt én is) mind téged igazol! :)))

patonaifabian írta...

Igen Zaza! Igen már letárgyaltuk ezt nálad. Kezdek lenyugodni. Egy kicsit:O)
Hekka neked pedig köszi a biztatást. Igykszem

Sviro (Ildi) írta...

Reni, én döbbenten olvasom ezeket a sorokat. Ahogy Téged ismerlek, biztosan minden rendelés előtt van egyeztetés, milyet szeretne az illető. Ha meg a meskán vásárol, akkor oda van írva a méret. Nekem eszembe sem jutna valamit visszaküldeni, hogy itt legyen kicsit hosszabb, ott legyen zsebes, nem is értem, miért nem lehet ezeket előre mondani. Elhiszem, hogy kiábrándító lehet, de én hiszek abban, hogy újra optimista leszel és visszanyered az alkotó kedved. Hekkának igaza van, számtalan elégedett vásárlód bizonyítja, hogy igenis van értelme.

patonaifabian írta...

Sajnos vannak kedves Sviro olyan emberek, akiknek nem mindegy hol a zseb, vagy mekkora a pánt, vagy... De hagyjuk, már kezdek túllendülni rajta.