2011. szeptember 13., kedd

Az alagút

...vége igen csak messze van.
Szerencsémre, vagy szerencsétlenségemre, ki hogyan értékeli, hogyan érzi ezt.
Hiszen először van ugye a munka, amit el kell végezni, mert a beste gyermekek nem tanulnak meg maguktól helyesen írni, olvasni énekelni ,rajzolni. Ő a fő meló, vele kell törődni.

Majd következik a népdalkör. Akivel jelentem kezdünk összerázódni, kezdek belejönni, mit és hogyan is kell nekik tanítani, s rájöttem néha engedni kell, hogy azután megtanuljuk azt, AMIT és AHOGYAN kell. A kötelező próbákon kívül ,fellépésekkel és versenyekkel tarkítják hétvégémet.

Azután jön a meska, ....azt hiszem kezdődik a karácsonyi előre gondolkodás, vagy esetleg mégis csak megszerették a táskáimat, mert szerencsére igen csak sok megrendelés jött be hirtelen, amit ugye teljesíteni kellene.....valahogy.....

.....de hát ott van a káptalantóti piac, ahova minden vasárnap kijárunk. Oda sem ártana készülni, új dolgokat vinni....

S szegény családom az utolsó sorba szorult. 

Nem panasz, csak ha valaki tud valami olyan megoldás, ahol kusza és rendezetlen életem ráncba tudnám szedni szóljon, adja át tudását, mert azt hiszem ideg ügyileg nem fogom bírni.

S hát néha-néha tudok varrni, de csak néha néha....ő is a néhából született, a magam kedvéért:)


5 megjegyzés:

Sziranszki írta...

Láttunk Titeket a hétvégén, a legkisebb csak nem akkor debütált?? Nagyon helyes volt!

patonaifabian írta...

De...jól le is égetett. De hát ez van...majd hozzászokik. Remélem!

Sziranszki írta...

Dehogy égetett! Nagyon is helyes volt! Máskor is vigyétek magatokkal!

Zenemanó írta...

Megint egy gyönyörűt alkottál!!!Még nézni is élvezet!!

Bombocos írta...

Fel a fejjel, Renim! Jön még kutyára kamion! Talpraesett fehérnép vagy, össze fogod tudni logisztikázni az egész időbeosztásod!!
Majd kukk be hozzám, vár ott valami téged...
http://bombeesbeadhive.blogspot.com/2011/09/dijat-kaptam.html