Egy gomb története

Sokszor megesik velem, hogy belépek egy üzletbe (méteráru, rövidáru) és olyan dolgokat is megveszek, amire egyáltalán nincs is szüksegem. Utána pedig sokáig nézegetem, mit is kezdjek vele. Szegények végül bekerülnek a többi anyag, gomb, szalag, csipke... közé.

DE neki szerencséje volt, mert egy kedves megrendelőm bizony táskát szeretett volna, s sikerült találnom egy jó kis puncs színű kordot. Egyből szerelmes lettem bele, s már be is indult az agyam, hogy az otthoni anyagok közül, mivel is fogom párosítani.

Elővettem egyik első táskám szabásmintáját és belefogtam. Közbélést vasaltam, szabtam, férceltem, gombostűztem, s elkészült. Rájöttem, minél többször készítek el egy táskát,annál profibb lesz az eredmény. Nála semmibe nem tudtam belekötni. Tényleg szépre sikeredett.

S hogy kerül a bross a képbe? Mindig készítek eladásra kitűzőt, s valamilyen oknál fogva egy táskán landolnak. Mert épp ők illenek hozzá, feldobják, csinossá teszik, vagy érdekes lesz tőle az egész. Így lett a "mandula virág brossom" egy díszítő elem a tatyó elején. Mintha oda találtam volna ki, méret, szín, forma stimmel. Tehát mindennek megvan a maga helye:)