Blogom immár 100 bejegyzéssel rendelkezik. Ha visszatekintek a dolgokra igazából a nyár folyamán lettem szószátyár, s leírtam, megmutattam szinte mindent,ami történt velem. Életem egyik részét megosztottam veletek, s ti olyannak fogadtatok el amilyen vagyok. Néha nyers, néha szeleburdi, néha szétszórt, néha vicces....
Köszönöm, hogy erőt adtatok , s segítettek édesapám halálát túlélni, bár ti nem is tudtok róla. Így az ő emlékére szóljon -e dal....
S mivel a kettősség erőst jellemző rám, ezért gyerekszáj történettel fejezem be mondandómat, hogy ne maradjunk ilyen melankolikusak. :)
Mivel a munka elkezdődött, óvoda meg még nincs, így Anna elhelyezése a mamánál történt meg. Tesóm, anyu, és Anna beszélgettek. Húgom megkérdezi tőle:
-Mi leszel ha nagy leszel?
Erre ő:
-Milyen lehetőségek vannak?
S persze nincs vége, mivel cukrászdába is mentek. Húgom nem kért sütit. Anna megkérdezte miért. Édesanyám válasza:
-Mert a süteménytől elhízik, nagy lesz a feneke Szandrának!
Anna ránéz, végig méri, s megkérdezi:
-Mama, te sok süteményt ettél?
10 megjegyzés:
Anna nagyon edes. :*
Nagyon sajnálom a veszteséged. :(((
Én csak külső szemlélőd vagyok a Meskán,és valahogyan idetévedtem-talán nincsenek véletlenek:)
Fantasztikus dolog,hogy ilyen vagy,hogy "kiadod" magad,és ez jó,ez gyógyít...
(Sajnos tapasztalatból írom...)
Hú de nagyon tudom mi is az a kettősség lakozása...
Nagyon-nagyon sok erőt kívánok onnan valahonnan mélyről,belülről!
Kislányod meg nagyon határozott, éles eszű tündérke!:-))))
:)))... és az előbbi bejegyzésedre, kicsit erre hajazva... lehet nagy feneked vagy ehettél sok tésztát, nézhetsz ki bárhogy, elénkállhatsz, hogy ez te vagy, mi szeretni fogunk, mert nagyon megszerettünk e 100 bejegyzés alatt :D...
Ó, jaj, nagyon sajnálom...
Anna egy ízig-vérig mai nőci :)
Gratulálok a 100.hoz, kívánok erőt a folytatáshoz, vígaszt a fájdalmakra, vidámságot, jókedvet az Él ethez!
Meskán még nem "találkoztunk", de sok szép holmid lapul a kedvenceim között, szívesen figyelem a dolgaid, bár én más területen kreatívkodom:)
Csak hálás lehetek szavaitoknak. Köszönöm
Nagy segítség tud lenni ez a kettősség...
Anna nagyon aranyos. A nagykisfiam nem ennyire karakán: a legutolsó állásfoglalása szerint építész szeretne lenni, esetleg szöcske... :)))
Igen a szöcske az egy jó foglalkozás:O)
Megjegyzés küldése