Nincs is farsang!

Gyerekkorom hétvégéi úgy teltek el, hogy vagy édesanyám, vagy a nagyi sütött finom süteményeket. Az egész házat a finom süti illat lengte be. Krémet főztünk ,tésztát gyúrtunk, tálat nyalakodtam.  Akkor imádtam segédkezni....

Saját háztartásomban  azonban másképp van. Nem vagyok egy sütögetős egyén. Mivel a következményeket, mint piszkos edény, romhalmaz konyha, elég gyakran félresikerült sütemény nem nagyon díjazom.

A mai nap azonban más....bár nincs farsang, de valamiért megkívántam a fánkot (ritka pillanatok egyike. Inkább egy jó csoki )

Edényeket, fakanalat ragadtunk lányommal. Előkotortuk a receptes könyvet, (mert anélkül nem megy) s a hozzávalókat.

S belevágtunk. Anna jó segéderő, ha azt akarjuk ne sikerüljön a dolog, mert mindent egyszerre szeretne beletenni, s olyant amire nincs szükségünk. De azért meggyőztem, hogy tartsuk be a szabályokat és a leírást.

Annyira nem lehetett rossz, mert már csak két szem maradt...:)

Másképp

Röviden. 

Szép lassan készítettem a piros pöttyös retró táskának egy kis testvért. Teljesen más színekből, s milyen más a hatása....

Ez hogy tetszik?

Sors fintora

Gondolom sokan egyet értettünk azzal, hogy a meskázás, a neten való árusítás kölcsönös bizalmon, az emberekben való hitben rejlik. Mindenki azért kezdett el alkotni, s ezt megmutatni, hogy az emberek bizalmát, szeretetét elnyerve, mások is örüljenek az alkotásoknak-jó,jó azért a bevétel sem mellékes.

Amint olvastam mindenkinek -szinte-mindenkinek voltak kellemetlen élményei,amik egy kicsit visszavetették munkálkodását, kedvét, hitét.

A sors fintora, hogy ma egy napon két szinte teljesen egyforma táskát is visszakaptam. Az egyik az előző bejegyzésben említett "kedves vásárlótól" . Bár, hogy a másik hol van nem tudom, az áráról ne is beszéljek. A másik táska tulajdonos rendelésre kérte a táskát zippel, de mikor megérkezett döbbent rá, hogy nem fér bele egy A/4-es füzet (A táska max. magassága 30cm, ha a zippnél nézem 24cm). Természetesen már elkészítettem az újat. Jó nagyot:)

Mégis mulatságos, s ironikus is volt, hogy mindkét táska ma ért ide. Már csak az nem tudom, mi a búbánatot kezdjek velük?

A bizalom ára

Két táska és a postaköltség......

Sokat gondolkoztam, hogy megírjam-e ezt a bejegyzést, de kissé elegem lett a várakozásból. s hogy miről is van szó. 

Kérlek alássan, megvásároltak tőlem két táskát, s felhívtak rá két napra, hogy elutalták az összeget (csütörtök), s adjam fel ha lehet, mert szombaton mennek nyaralni. S én naiv, aki azért még hisz az emberekben, a jóban (bár mostanában sok pofon ért ez téren) feladtam. S vártam, vártam, vártam........ A pénz másfél hét után sem érkezett meg. A leveleimre, sms-re nem reagáltak. Holnap telefonálok, bár sejtem, hogy nem fogja felvenni senki sem. :(

Most is tanultam valamit. (amit jó uram mindig is hajtogat) Üzletben nincs bizalom és barátság.

De én így bizalmatlanul nem bírok élni. nem bírok mindenkire ferde szemmel nézni, s azt figyelni ki hol csap be.

Eddig a melegtől nem volt kedvem varrni, most pedig a lelkemen ejtettek egy sebet.....

Magam kedvéért

Gondolkodóba estem. Kinek is alkotok valójában?

Saját magamnak, s ezt azért teszem mert felvidít, örömet okoz?

Másoknak, s nekik okoz örömet?

Kinek is kell megfelelnem?

Annak, hogy mások mit, s hogyan, s merre, s milyen színből, s mekkora méretben, milyen mintával, hány zsebbel, mekkora pánttal......szeretnék azt amit látnak, vagy ne is törődjek ezzel?

Alkossak olyant, amilyent én szeretnék, ami belőlm fakad, s ami a saját értékítéletemnek, ízlésvilágomnak megfelel.....

Mindig elgondolkozom azon, a mondaton, amit anyukám mondott

-Ne csak magadnak varrd, hanem gondolj bele mások mit is szeretnének!

Jó, jó én belegondolok, de amit ezzel a gondolattal alkotok, az nem én vagyok. Az valahogy MÁS.

Nos ez én vagyok. Szeleburdi, nőies, vagány, makacs.....

Kockás pakolós

Igazából négyzetrácsos,de így "négyzetrácsos pakolós" eléggé idiótán hangzott. 

Mint a babás hátizsáknál itt is úgy kezdődött a táska élete, hogy megláttam és meg kellett varrnom.Gondolom sokan vagyunk így.  Ennél azonban  mázlim volt, mert a leírást kellett követnem, s nem kellett minden egyes lépés előtt gondolkoznom, mit hova is illesszek, hova is tegyek. Persze néhány apró változást véghezvittem, hogy olyan én legyek, s a végeredmény egy keskeny, de nagyon is jól megtömhető táska lett.

Olyan, amiben elfér minden. 

Tudom, hogy sokkal többen vannak azok, akik a fél házat is magukkal viszik, mikor elindulnak otthonról, s már megkaptam a családomtól, hogy miért is készítek ilyen "kicsi" táskákat, amiben nem fér el az ásványvíz, 10kg könyv, egy egész kozmetikai szalon,  egy bank, s  a papírüzletről nem is beszélek.

Mit gondoltok erről a formáról, fazonról, színösszeállításról? 

Talán készítek még néhányat, ha elnyeri a tetszésetek:)

Békabánat

Tömeggyilkos lettem!!!!! :(((((

A tény valós, bár csak a természet gyermekeit gyilkolásztam és nem direkt, de hát épp a mai este kell minden békának (kicsinek és nagynak) átkelni az úton. S épp ott ahol én közlekedem. 

Sajnos olyan gyorsan nem tudom a kormányt kapkodni, hogy mindenkit kikerüljek, s igazából fizikailag képtelenség, hiszen az úton békaszőnyeg. 

Nem értem miért nem építenek békaaluljárót? Az én lelkemen sokat segítene:)

Egy kis luxus...

Lehet, hogy csak nekem, de ezt a táska olyan kis kosztümös, tű sarkos, ízlésesen sminkelt, bohém üzletasszonyos. 

Neked mi jut eszedbe róla?

Fiúcskáknak

Elragadott a hév. Na jó nem így volt, mert azért ehhez idő kell.

Személy szerint én az apró pénztárcákat szeretem, amibe a pénzem belefér, max, egy két kártya. Így elővettem az első pénztárcáim szabásmintáját, s egy apró tárcát készítettem, ami már rég motoszkált a fejemben. Olyan jó volt ilyen kis holmit készíteni. Persze lányom lévén fantasztikus autó gyártási tudásom nincs:)

Mi ütött belém???

Nos ez akkor jutott eszembe, mikor a gombás táska elkészült. Nyár kellős közepén sötétbarna anyagból táskát varrni. De hát ezek őszi színek.!!! S ha ránézek, bizony nem a nyár jut eszembe. Ilyen hangulatom volt. S különben is szeretem a gombákat. Főleg a galócákat:))) 

Ő azért kedves gomba, mert hagyja, hogy egy kis pille is megpihenjen pöttyei között.

Ráadásnak megvarrtam még tegnap este-éjjel két kis táskát (a szokásos kiszabva kivan, de összevarrva......) Ez olyan kislányos nagylányos tarisznya szerű. Amikor csak kevés holmit szeretnénk vinni magunkkal. De csaltam, mert akár leányzónk is hordhatja, ha a masnit lejjebb kötjük.

Most valahogy ennyire futotta....

A KOS lendületem....

Naná, hogy nem bírok a seggemen megülni, s nem hagynak nyugodni a dolgok. Most is így van ez.

 Már egy éve fontolgatom, hogy bizony fel kéne vándorolni az ETSY-re, hátha kellene valakinek az én holmim. Eddig nem volt bátorságom regisztrálni,de májusban megtettem, azután meg merszem nem volt, hogy terméket tegyek fel, nos jelentem Tesókámmal kooperálva ez is megtörtént. 

Hiszen én miért lennék rosszabb, mint akik ott fent vannak, talán rosszabb termékeket készítek, talán ügyetlenebb vagyok?......

Szerintetek melyik???

Utálom a meleget. Varrni nincs kedvem, mivel a kuckóm, egy csak ablakból álló helyiségben van, s ott már szaunázni lehetne. Így inkább már megint jó néhány táskát kiszabtam, de összevarrni :(((

Így a gép elé keveredtem, s fölmásztam az ETSY-re. Mindannyian tudjuk ott aztán van minden mi szem szájnak ingere. Hát megtaláltam én is a kis anyagos üzletemet, s egy csomó anyagba beleszerelmesedem. Csináltam is belőlük egy kis kollázst, hátha veszem az erőt, s persze a húgomat (a nyelvi analfabétizmusomról már írtam), s kérek rájuk egy árajánlatot. 

Megérkezett...

Tudjátok jól, mennyire izgultam, hogy rendeltem anyagokat. Nem is azon izgultam, hogy megérkezik-e, (bár ez is bennem volt), hanem azon, hogy mind megjön-e, ill. az anyagok színe olyan-e mint a képen.

Jelentem nem jött meg. A várva várt élénk színek sajnos nem értek ide (nem volt készleten). Az anyagok azonban gyönyörűek. Gyorsan ki is löttyintettem őket, s most íme.....

.

Annának a gombás a kedvence. S nektek???

S persze nem bírtam ki, hogy ne készítsek belőle valami. Ráadásul egy táska forma is rég motoszkált a fejemben, így szabásmintát gyártottam, s belevágtam az én egyik kedvencembe:))

Diplomaosztó kánikulában

Húgom lediplomázott, bár egy év csúszással, de megkapta a diplomáját, amit kiérdemelt. Először nem gondolta, hogy meghívja a családot a diplomaosztóra, de az utolsó pillanatban meggondolta magát. (MÉRLEG jegy szülötte a drága) Így péntek reggel útnak indult a kis család Pécs városa felé, s annak rendje-módja szerint délre már eszméletlen meleg lett, levegőt is alig kaptunk. Izgultam ,hogy lányom ,hogy bírja, de hős volt, s minimális nyűgösködéssel megúsztuk.  Az ünnepség kis csúszással nem légkondis teremben zajlott, így mindenki olyan volt mint a vízesés. Szakadt rólunk a víz. Majd pikk-pakk végeztek mindenféle procedúrával, fotózással, mindenki hozzájutott a  diplomájához, s újra csak útra keltünk haza,  Sárszentmihályra. 

Fejlesztés....

Mint mindig, amikor egy probléma áll fenn nem bírok aludni, s éjszaka megfejtem mit is kellene másképp csinálnom. Nekem a zipp bevarrásával voltak gondjaim, hiszen ezzel zárható a táska, s egyszerűen az első kettőnél nem passzolt sehogy sem. Nos éjszaka kitaláltam, hogy levasalom az anyagot, belefércelem és utána varrom össze a külső és a belső anyagot. Lehet, hogy másképp kellene, de egyenlőre ez tűnik számomra megvalósíthatónak, hiszen fejben éjjel megvarrtam és működött élőben is:). Azért ha van valami építő öltet jöhet!

Így a nap hosszú folyamatában, vasalás, főzés, mosás közepette elkészült tavasz tündér. Ahogy ránézek a barack színéről ez jut eszembe.

Más amint említettem varró partyt tartunk, s böngésszük a jó kis anyagokat. Eközben akadtunk rá, egy fantasztikus boltra ahol szebbnél szebb anyagok vannak. Rendeltünk is azonnal. S most kissé lázban vagyok, hogy minden rendben menjen, hiszen más élőben, és más a neten, egy fotón. Szurkoljatok, hogy minden rendben menjen.

Új fába a fejszét!

Bizony. Egy kedves kolléganőmmel beszélgettünk, miket is varrjunk a két hét múlva megtartott varrópartynkon. Így elővettem rég elfeledett szuper újságjaimat, amiket azért vettem, hogy egyszer majd szuper foltvarró leszek. Nos ez nem nagyon sikerült, hiszen nincs rá időm, illetve sok-sok titok van még a foltvarrásban, amit nem tudtam megfejteni. Tehát előkerült egy német karácsonyi patchwork magazin is, amiben megláttam egy hátizsákot. Először gondolkoztam, s elhatároztam, hogy megvarrom Annának. De nem erre számítottam, mármint a végeredményre.....

Ez nem olyan Frenis-mondaná a barátnőm. Így mint mindig, amikor nem jutok olyan eredményre mint amit várok, újból belefogtam. Persze előtte vasalás közben jól kigondoltam, hogyan is csinálom majd. Estére elkészült a második babazsák is ez már jobban tetszett, de még lesz min változtatnom, hogy még jobb legyen. 

Szerintetek? Minden vélemény komolyan érdekel!

Elegánsan

Ma lányom úgy döntött, hogy nem alszik, így amíg rendőröset és vonatosat játszottunk megszületett Elegáns.

Ki lesz a 300.?

Bár tudom ,hogy most volt játék, s sokat gondolkoztam azon csináljak -e DE játszani jó, s ünnepelni is. 

S hogy mit is ünneplek, azt, hogy 2008.november 19-óta létezem a meskán. Azóta sok mindent készítettem, sok féle utat kerestem,  s keresek még mindig, hogy nekem, s természetesen nektek a legjobbat készíthessem. 

S ettől az időponttól az életem kicsit megváltozott, hiszen  más is örült annak amit létrehoztam, bekerültem egy olyan csapatba, akikhez jó tartozni. Sok-sok pozitív megerősítést kaptam, ami lelkesített, új erőt adott ahhoz, hogy ha fáradt, vagy kedvetlen vagyok felrázzon és új erővel vessem bele magam a dolgokba.

Így ezzel a szeretettel eljutottam oda, hogy közel vagyok a 300. vásárlómhoz, s ezt meg kell ünnepelni, hogy ti is részesei lehessetek az én örömömnek.

A játék végét szintén egy számomra nagy dátumhoz kötöm kötöm. Férjemmel 2000. július 19-én ismerkedtünk meg, így ehhez nem kell tudomány kiszámolni, bizony 10 éve vagyunk együtt, s öt éve házasok, így a játékom 2010.július 19-ig éjfélig tart.

S hogy játszhatsz??? Aki vásárol a boltomban az bizony bekerül a NAGY kalapba és 19.-e után ,tehát huszadikán kisorsolok egy 5000.- forintos ajándékutalványt, amit a boltomba válthat be. S hogy nagyobb kedves csináljak a vásárláshoz, aki itt megjegyzést hagy, az 15%-kal olcsóbban kapja a kiválasztott terméket. (csak ezt majd jelezd előtte)

Ünnepeljünk együtt!

Ciklámen

Újabb maradék kreálmányom. S ráadásul szerencsém volt, mert az utolsó napsugarat még sikerült elkapnom a  fotózáskor.

Megtaláljátok őt a boltomban!

Szeretettel

Az elmúlt táska varrási dömpingemnek köszönhetően annyi,de annyi maradékom lett, hogy kezdett idegesíteni. Nos két dolgot szoktam ilyenkor tenni. 

Egy: Kivágom a kukába

Kettő: Feldolgozom

Most a kettes számú variációt választottam, de nem tudom türelmem meddig bírja az apró csíkok összevarrogatását:)

Így megszületett az első maradékból összeállított konstrukció

Pénzőrök

Nem méltó hozzám, hogy a gyapjúfilcet mostanában hanyagolom. De úgy is mondhatnám, hogy annyi táska van a fejemben, hogy úgy járnék, mint az a bizonyos szürke szamár. Elvesznek a ködben. Így lányzóm mellett igen lassan, de néhány kis pénztárca megszületett.

Az elsővel annyira nem vagyok megelégedve, hiszen hét elején még ilyen gyermeteg hangulatban voltam, s ez tükrözi is az elkészült mű...

Még most is erősen gondolkozom, fent hagyjam-e a meskán.

S miután befejeztem, s a hangulatom is igen megváltozott, így egy nőcis tárca lett a következő. Három általam imádott fehér virág, sárga középpel. Most őt imádom jobban.

Bundás=szőrös?

Annát kérdezem reggel mit is együnk. 

-Bundáskenyér jó? Úgy is régen ettünk.

Erre ő:

-Nem szeretem a szőröset!

Vagány, Komoly, Bohókás, Nőies

Hogy kikről is van szó? Hát persze ismét táskákról. Most hétvégén ilyen anyagpárosítós hangulatomban voltam. Ugyan azt a fazont megőriztem, de más -más színnel varrtam meg, s így mindegyik (szerintem) egy egyéniség lett. Az összeset szeretem, s megszerettem,  így szomorú szívvel válok meg tőlük, de ez jó. Legalább gyakorlom az elválás nehéz pillanatait:))

Nektek melyik tetszik legjobban?

Több információt itt találsz róluk.

Kutyául érzem magam:)

Nem kell kétségbe esni, semmi különös bajom nincs a szokott fáradságon kívül. DE a kutyáimnak.....

Ő az egyik imádott "kicsi" kutyám:))) Közel 65 kg és olyan mint egy macska imád hízelegni.

Anya lánya katicája

Az általam nagyon imádott katicás táska gazdára talált. S ahogy a mesében van az egyik szemem sír, a másik nevet. S ráadásul egy ugyan ilyent kért leendő gazdája, csak kicsiben, hogy a lányának is legyen. Fogadjátok szeretettel!

Sündörgő

A tény, hogy lányom egyke vitathatatlan S hogy egyedül játszani nem jó, szintén. Így Anna csak akkor van el, ha ott vagyok a közelében, így mivel a varrógépet nem vihetem ki az udvarra, ezért ilyen apró dolgokat bökdösök, amíg ő velem együtt játszik.

Több infó itt !

Név kérdés

A lányommal egy új kirakóval játszottunk, amelyben afrikai állatok voltak. Ezeknek megbeszéltük a nevét, majd elkezdtük kirakni. Épp egy antilopos képet fejeztünk be, mikor megszólal.:

-Milyen jó, hogy kiraktuk az Andilopot!