Gondolkodóba estem. Kinek is alkotok valójában?
Saját magamnak, s ezt azért teszem mert felvidít, örömet okoz?
Másoknak, s nekik okoz örömet?
Kinek is kell megfelelnem?
Annak, hogy mások mit, s hogyan, s merre, s milyen színből, s mekkora méretben, milyen mintával, hány zsebbel, mekkora pánttal......szeretnék azt amit látnak, vagy ne is törődjek ezzel?
Alkossak olyant, amilyent én szeretnék, ami belőlm fakad, s ami a saját értékítéletemnek, ízlésvilágomnak megfelel.....
Mindig elgondolkozom azon, a mondaton, amit anyukám mondott
-Ne csak magadnak varrd, hanem gondolj bele mások mit is szeretnének!
Jó, jó én belegondolok, de amit ezzel a gondolattal alkotok, az nem én vagyok. Az valahogy MÁS.
Nos ez én vagyok. Szeleburdi, nőies, vagány, makacs.....
5 megjegyzés:
Ezen nekem is elkene gondolkozak,hogy milyen is vagyok valojaban ot tlegbelul es,hogy milynek latnak masok.Tenleg retro,de nagyon szep taska.
Nem tudom megfogalmazni, de tetszik a kisugárzása, már ha egy táskának van ilyen.. De ha nincs, ennek akkor is van! :)
A munkáid alapján a jellemzéshez még hozzátenném: kedves és humoros :)
És hogy kinek alkotunk? Furcsa ez. Az eladás nekem valahogy megköti a kezem. Próbálok megfelelni. Mert kézműves vagyok, nem művész. De mindig csak az a baba sikerül, amelyiket megszeretem készítés közben, annak lesz lelke. Szóval csak ott vagyok benne valahol...
Helga! Én is így vagyok vele, az lesz az igazán szuper,amelyiket szívből készítek, és nehéz szívvel adom tovább. Akkor nem vagyok egyedül ezzel.
De nem ám :)
Tetszik nagyon ez a modell, elegánsabb, nőiesebb, mint a tarisznya formájúak.
Megjegyzés küldése