A múlt héten megkeresett Melinda, hogy aug.8-án egy keresztelőre megy, s bizony neki egy ilyen takaró kellene. Egy kis gondolkodási időt kértem, majd igent mondtam, s azután döbbentem rá igen gyorsan is kell mindezt véghezvinnem, ha azt szeretném, hogy a kis lurkó megkapja.
Így bizony turbó sebességgel álltam neki szabni, azután vasalni, majd varrni, majd varrni, majd vasalni, majd.....
Nem tudom más hogy dolgozik a plüssel, de nyúlik, s igen csak küzdenem kell, hogy olyan alakot öltsön mint amit én szeretnék. Persze az alakok már "könnyebben" mentek csak egy kis kétoldali ragasztó.....
S elkészültem mára, bár még este az ajándékozott nevét bele kell hímeznem, de ez mind semmiség már.
A fotózással kissé meggyűlt a bajom mivel oldalról kaptam a fényt így olyan göcsörtös lett az egész a képen, de aztán szereztem segítséget :D
6 megjegyzés:
Hát ez gyönyörű lett! Nagyon kíváncsi vagyok a fogadtatásra. Egyelőre nem a pici részéről, hanem inkább az anyukájától:))) Nagyon-nagyon köszönöm!
Gyönyörűséges! :)) Akkor is tudnám, hogy te varrtad, ha nem itt látnám. :)
Meseszép! :)
Csodaszép! Minden apró részlete tetszik. Szerintem órákig lehet gyönyörködni benne.
Mesés! Imádom rajta a cicákat!
De édesek vagytok. Egyébként nehezen váltam meg tőle. Szerintem sokkal jobban sikerült mint az első, eredeti, s imádtam a puhaságát (sóhaj)
Megjegyzés küldése